A tartós köhögés nem természetes

A tartós köhögés és a terhelésre jelentkező légszomj nem feltétlenül az öregedés velejárója: akár a COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség első figyelmeztető jelei is lehetnek.

A COPD világnapját minden év novemberének harmadik szerdáján tartják, hogy felhívják a figyelmet a betegségre, valamint a korai felismerés és a megfelelő kezelés fontosságára. Magyarországon a becslések szerint mintegy félmillió embert érinthet, rendszeres orvosi gondozásban azonban csak a betegek körülbelül 40 százaléka részesül.

A betegség a légutak tartós beszűkülésével és a tüdő károsodásával jár, ami idővel egyre nehezebbé teszi a légzést. Kialakulásának leggyakoribb oka a dohányzás, az esetek 85–90 százalékában ez áll a háttérben. A kockázat a dohányzással töltött évek és az elszívott cigaretták számával egyaránt növekszik, de egyéb környezeti ártalmak is hozzájárulhatnak a kialakulásához. A betegség tünetei könnyen összetéveszthetők az asztmáéval, a COPD azonban jellemzően 40–50 éves kor felett jelentkezik, míg az asztma már gyermekkorban is kialakulhat.

A COPD akár évek, évtizedek alatt, fokozatosan fejlődhet ki, kezdetben pedig tünetmentes is lehet. „Ha megjelenik a köhögés – legyen az váladékos vagy száraz –, illetve a nehézlégzés, amely kezdetben elsősorban fizikai terhelés, például munkavégzés során jelentkezik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni kivizsgálás céljából” – hangsúlyozta dr. Simon Kinga, kórházunk tüdőgyógyász részlegvezető főorvosa. Ennek egyik legfontosabb eleme a spirometria, vagyis a légzésfunkciós vizsgálat, amely megmutatja, mennyire beszűkültek a légutak, és milyen mértékű a légzésfunkció károsodása. A szakorvos a beteg panaszai és kórtörténete mellett szükség esetén további vizsgálatokat, például mellkasröntgent, CT- és vérgázvizsgálatot, valamint egyéb képalkotó vizsgálatokat is elrendelhet.

Bár a COPD jelenleg nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel a tünetek enyhíthetők, a betegség előrehaladása pedig lassítható. A terápia legfontosabb része a dohányzás teljes elhagyása, hiszen ezzel megelőzhető a légutak további károsodása. Dr. Simon Kinga elmondta, hogy a korszerű gyógyszeres kezeléseknek köszönhetően ma már több lehetőség áll rendelkezésre a betegek állapotának javítására. A terápiában hörgőtágító és a váladéktermelést csökkentő készítményeket is alkalmaznak, többek között inhalációs formában. A gyógyszeres kezelés mellett az életmódnak is fontos szerepe van: a rendszeres, állapothoz igazított testmozgás, az egészséges táplálkozás és a légúti fertőzések megelőzése egyaránt hozzájárulhat az életminőség megőrzéséhez.

A tartós köhögést és a terhelésre jelentkező légszomjat tehát nem szabad természetesnek tekinteni. A korai felismerés, a megfelelő kezelés és a dohányzás elhagyása jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegek hosszabb távon is megőrizzék életminőségüket.